A pszichopata b�n�z�s a legt�bb esetben indulat n�lk�li gyilkol�sra val� hajlamot jelent. Ez nem az, amikor valaki "m�ly indulat�ban �s keser�s�g�ben �l", hanem "teljesen hideg bels�vel, �rz�ketlens�ggel", a brut�lis b�ncselekm�nyt el�re kitervelve �s kegyetlen m�dszerekkel v�grehajtva, mondta a professzor.

Gyilkoss�g 3D-ben

A b�ncselekm�nyeket sok esetben "hideg k�v�ncsis�gb�l" k�vetik el. Ranschburg Jen� erre p�ldak�nt egy egyes�lt �llamokbeli esetet hozott fel: a 8 �ves kisfi� arra volt k�v�ncsi, milyen dolog megfulladni. H�rom�ves t�rs�t bel�kte a medenc�be, �s egy sz�ket a v�z mell� h�zva v�gign�zte t�rsa fuldokl�s�t �s hal�l�t.

Az �rz�ketlens�g v�gigk�s�ri ezeket a b�ncselekm�nyeket, r�ad�sul teljesen elmarad a b�nb�nat is. Ranschburg Jen� elmondta, hogy a z�ldf�l� pszichopata "nem szeret, nem tanul �s nincs b�ntudata". Nem k�pes �rz�kelni m�sok fel�je ir�nyul� szeretet�t sem, ahogy � maga sem tud szeretni. Nem okul saj�t b�neib�l, �s �jra meg �jra elk�vethet brut�lis gyilkoss�gokat. A b�ntudat hi�nya pedig abban m�rhet� le, hogy mindig k�ros m�rt�kben h�r�tja �t a felel�ss�get m�sokra.

A professzor ennek egyik p�ld�jak�nt besz�lt arr�l az amerikai 12 �ves kisl�nyr�l, aki lak�suk ablak�b�l a szemk�zti �voda udvar�n l�v� gyermekek k�z�l kett�t lel�tt, �s amikor megk�rdezt�k t�le, hogy mi�rt csin�lta, azt v�laszolta, gy�l�li a h�tf�t, valamivel fel kellett dobnia a napot.

Ugyanakkor sok esetben ezekre a fiatalkor� b�n�z�kre jellemz� egyfajta "pszichopata b�j": ha akarnak, kifejezetten vonz�ak tudnak lenni, �s "az ujjuk k�r� csavarj�k ak�r m�g a pszichol�gusokat is".

Csal�di program

A professzor tapasztalatai szerint a z�ldf�l� pszichopat�k sz�ma az�rt n�hetett meg, mert a k�ros szeretethi�ny egyre t�bb csal�dban el�fordul. Ez akkor alakul ki, amikor a gyermek �lete els� n�h�ny �v�ben nem kapja meg sz�leit�l a szeretetet, a figyelmet, a mosolyt, a besz�det, az �rint�st, �s emiatt � maga sem tanul meg szeretni. Az�rt is vesz�lyes ez a jelens�g, mert az elmaradt szeretetet nem lehet egy k�s�bbi �letszakaszban "bep�tolni".

Ranschburg Jen� arra mutatott r�, hogy a mai vil�gban a gyermekeket sokszor tehert�telnek fogj�k fel a feln�ttek. A gyermek ezt �rzi, mint ahogy azt is megtapasztalja, hogy nem kommunik�lnak vele. Emiatt "�r keletkezik a gyermekben, �s a telekommunik�ci�hoz menek�l", azonban nem a t�v�t�l �s a sz�m�t�g�pt�l val� eltilt�s a megold�s, hanem az embers�ges b�n�sm�d, az, hogy foglalkozzanak a gyermekekkel.

Az iskolai er�szak is azoknak a tanul�knak az eset�ben fordul el�, akiknek �let�ben a telev�zi�z�snak akkora befoly�sa van, hogy szinte helyettes�ti a sz�l�kkel folytatott p�rbesz�det. Az er�szakos cselekm�nyeket bemutat� filmeknek nyolc�ves korig k�l�n�sen k�ros a hat�suk, ezen �letkor felett a gyermekek m�r tudnak elvonatkoztatni, �s kritik�val kezelik az ott l�tottakat, mondta a professzor.

forr�s: index